 |
BAKAJSZA ANDRÁS |
|
|
| | |
|
BAKAJSZA ANDRÁS EZÜST-KÉK VÉGTELEN ÖLBEY IRÉN KÖLTÉSZETE |
|
|
Ezüst-kék végtelen (Ölbey-Irén költészete)
Bakajsza András
Összefoglaló
Felső-Szabolcsban a Rétköz két szemközti oldalán két Árpád-kori falu fekszik: Döge és Litke. Szentegyházaik harangjai nap mint nap átköszönnek egymásnak. Ölbey Irén szülötte-földje Döge. (1902)
Az enyém Fényeslitke. (1943) Itt élek ma is – immár nyugállományú magyar-történelem szakos tanár –, itt, ahol földmíves eleim a jó magot hagyták vetésnek, az ég madarainak pedig az ocsút.
Miután megkaptam a „kis független nyugalmat” sorsom intézőjétől, mindennapi foglalatosságom lett a magyar irodalom. A számadásom és a tartozásom a kiesebbik pátriámé most már.
Írásaim 1990 óta jelennek meg. Két kötetem is napvilágot látott, a Versek varázsa, harangok szólása (2000) és a Szépíróink dr. Béresért és Cseppjeiért c. esszém. (2003)
A legkedvesebb a harmadik (mint a mesében), az „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete.
Olyan természetes volt, akárcsak a szólítás: megmenteni a mának és – aggódva írom le – a jövőnek Ölbey Irén már-már felejtődő költészetét.
"Ilyen a sors. Kalapál, ütlegel.
És, hogy mi vagy, ilyenkor válik el.
Ha hitvány kő vagy, hitvány kő maradsz.
De ha gyémánt vagy, briliáns leszel."
/Ölbey Irén/
Bakajsza András
Ölbey Irén
(Döge, 1902. december 27.– Döge, 1987. április 23.) író, költő, műfordító, tanítónő.
Kilencgyermekes család harmadik tagjaként született. Apja Ölbey Béla református főjegyző, anyja Pál Irén Jolán, Pál Lajos királyhelmeci ügyvéd lánya. Gyermekkorát Dögén és Királyhelmecen töltötte. 1916-ban a debreceni Svetits Intézetben folytatta tanulmányait. 1921-ben a debreceni tanítónőképzőben végzett, majd házi tanítóként dolgozott Ászáron és Pusztavacson egy intéző családjánál. 1923-ban tanítónői kinevezést kapott a nyírségi Napkoron, ahol öt évig maradt. Írásait az Élet című katolikus folyóirat jelentette meg. 1929-ben a Magyar Vasárnap (Falusi esték) szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezte verseit és még ugyanebben az évben az Új Idők szépirodalmi hetilap megjelentette Tégla és Szél című versét. A lapot kiadó Singer és Wolfner Irodalmi Intézet 1944-es megszűnéséig számos művét közölte, beleértve első verses könyvét, a Senki szigetét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődött elsődlegesen, egészen 1944. évi megszűnéséig, 1935-ben a pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolába kerül. Ekkoriban sorra jelentek meg meséi, meseregényei.
   
| | |
|
SZÉPÍRÓINK DR. BÉRESÉRT ÉS CSEPPJEIÉRT |
|
Dr Béres József 90.éves emlékünnepség
Dr Béres Józsefnek e kép jelképezte a Tiszát (Fényeslitkei Tiszapart).
E kép Dr. Béres Józsefnek adományozta (Sipos Attila a kép alkotója)
| | |
|
SZÜLŐFÖLDEM FÉNYESLITKE KÖNYV |
|
| | |
|
SZÜLŐFÖLDEM FÉNYESLITKE IRÁSOK |
|
|
| | |
|
ZARÁNDOKIDŐ |
|
Kötetbemutató a Bessenyei Társaság évzáró társas összejövetelén
Hagyományos, vendéglátással egybekötött évzáró társas összejövetelt tart a Bessenyei Társaság december 12-én 16.30 órától. A találkozón Bakajsza András is bemutatja Zarándokidő című kötetét.
| | |
|
MÁRIAPÓCS KÉPRIPORT SIPOS ATTILA |
|
| | |
|
A SZÓ IZE |
|
Bakajsza András könyvbemutató
Bakajsza András irodalmár A szó íze című esszés- és tanulmánykötetével ismerkedhetnek meg, akik október 13-án, szerdán ellátogatnak a tuzséri könyvtárba. A 17 órakor kezdődő eseményen Marczinkó István, a Béres József TIT Egyesület elnöke köszönti a közönséget és mutatja be a könyvet
| | |
|
A SZÓ IZE |
|
|
| | |
|
OLDAL LÁTOGATÓK FÖLDGÖMBBEL |
|
|
| | |
|
CZÓBEL MILKA |
|
| | |
|
VERSEK VARÁZS,HARANGOK SZÓLÁSA |
|
| | |
|
VALLOMÁSOK A TISZÁRÓL |
|
Élménybeszámoló a Tiszáról
A rendezvény meghívott vendégei között jelen volt Bodnár István költő, író, újságíró; Bakajsza András irodalomtörténész és Balogh Géza író, újságíró is, akik szívesen osztották meg a hallgatósággal azokat a legkedvesebb élményeiket, amelyek a Tiszához fűződnek. A közös éneklést – amelyben a Nyíregyházi Hölgykoszorú tagjai is közreműködtek – Ignácz Lászlóné terelte mederbe. A sok szép dal mellett különféle verses és prózai művek is elhangoztak még a folyóról, ezeket Illyés Péter előadóművész szólaltatta meg.A rendezvényt egy kellemes hajóút zárta, melynek során a Jándi-szigetet is megtekinthették a jelenlévők.
Hálával és köszönettel adóztak a lehetőségért, hiszen nincs annál nagyobb élmény, amikor a víz tetején ringatózva tapasztalható meg, mi mindent is súg a Tisza a rajta utazók fülébe. – KM/Nádasi Zoltán –
| | |
|
BESSENYEI ALMANACH |
|
A Bessenyei Almanach 2016 szerzői
Bakajsza András tanár
Dr. Bánszki István irodalomtörténész, alapító elnök
Belinszky Etelka tanár
Bodnár István újságíró, költő
Czimbula Novák Ibolya szervezési és ellenőrzési vezető, költő
Dr. Csermely Tibor tanár, közíró
Dr. Dolinay Tamás főorvos, közíró
Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke
Kertész Tünde Fruzsina történész
Komiszár Dénes történész
Kujbusné dr. Mecsei Éva PhD levéltárigazgató
Dr. Kührner Éva PhD főkönyvtáros, főiskolai docens
Dr. Sallai József főiskolai docens
Dr. Sonnevend Pét er PhD főiskolai tanár, könyvtárigazgató
Dr. Ulrich Attila PhD történész, alpolgármester
Vengrinyák János költő
Ajánlás
A Bessenyei Almanach 2016-os kötetét tartja kezében az olvasó.
Az elmúlt év a hagyományok ápolása mellett a megújulás jegyében is telt, hiszen a tagság új elnökséget választott. Az új elnökség tagjai között vannak tapasztalt, régi bessenyeisek, és képviselteti magát az újabb generáció is. Az elnökség szándéka továbbra is a Bessenyei-hagyományok ápolása, valamint a megyében élő, irodalommal és tudományokkal foglalkozó személyek munkásságának a megismertetése. Emellett igyekszünk jó kapcsolatokat ápolni a város és megye hasonló profilú civil szervezeteivel. Így sor került már közös rendezvényre a Kodály Társasággal a Koronában és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével a
Hittudományi Főiskolán.
Az elmúlt év társasági programjait, egyéb eseményeit a régi és új elnökség közösen szervezte. Ezek keretében számos irodalmi és történelmi tárgyú előadás hangzott el. Megismerhettük Rákos Sándor öregkori költészetét, hallhattunk Bessenyei és Kazinczy kapcsolatáról, a szabadkőműves Popini Albertről, és bepillanthattunk a Belohorszky család életébe. Megemlékeztünk az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, és hallgattunk előadást az első világháború centenáriuma alkalmából. A tagtársaink nevével fémjelzett,
Tiszaszentmárton község történetét feldolgozó kötetet és a Szent Márton-emlékév alkalmából kiadott emlékező füzetet kötetbemutatókon ismerhettük meg. Nagy sikerrel mutatkozott be a Társaságunk kiadásában megjelent Nemesi és Polgári Füzetek első száma, mely genealógiai kutatásoknak teremtett fórumot.
Reméljük, az elsőt hamarosan újabb kötet követi. Örömmel emlékeztünk a Kodály Társasággal közösen egy 90 évvel ezelőtti évfordulóra, az 1926. novemberi Kodály-estre, melynek szervezője akkor a Bessenyei Kör volt.
A 2016 folyamán elhangzott előadások többségének szövege szerkesztett formában olvasható a kötetben. Ezek mellett azonban most is lehetőséget adunk tagjaink számára irodalmi munkásságuk bemutatására s a jeles eseményeken elhangzott beszédek szövegének közzétételére. Almanachunk egy új rovattal bővül. A
„Hírek” rovatban tudósítunk azokról az eseményekről, melyek az év során Társaságunkban és Társaságunk tagjaival történtek.
Jó szívvel ajánljuk kötetünket mindazoknak, akik követni szeretnék e nagy múltú társaság életének eseményeit, és érdeklődnek Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalma, helytörténete iránt, és szívesen ápolják névadónk, Bessenyei György kultuszát.
Kührner Éva
elnök
| | |
|
LEGKEDVESEBB FOLYÓNK- A TISZA- VERSEKBEN- KÉPEKBEN |
|
|
| | |
|
3D-s képek Fényeslitkéről |
|
| | |
|
KATÓLIKUS TEMPLOM BELSŐ PANORÁMA MONTÁZS |
|
| | |
|
Szülőföldem Fényeslitke könyv képanyaga |
|
| | |
|
|
|
TISZA TÚRA NYELVÉSZTALÁLKOZÓ TUZSÉR 2010. |
|
Tisza túra nyelvésztalálkozó Tuzsér 2010.
|
A DUE lelkes csapata minden év augusztus elején kenutúrán vesz részt Tiszabecstől Dombrádig. A Tisza vízállása volt már olyan alacsony, hogy a fennakadtak a kenuk, s kézzel kellett őket átemelni, s volt olyan magas, amikor csak az áradástól elzárt Túron, mint egy arborétumban lehetett evezni.
2010 augusztus elején magas volt a vízállás, a tengerpartot idéző homokpadok eltűntek, a hajók szinte röpültek, a kikötések komoly kormányzási manővereket igényeltek. De esténként a kempingek továbbra is hangosak voltak.
Szatmárcsekén retrodiszkó, Tivadarban néhány pityókás középiskolás, Gergelyiugornyán, a Tisza parti Las Vegasban egymással feleselő karaokék, Tiszamogyoróson egy boldogságról elnevezett delfin utazási iroda autóval érkező, és egész tábort dalaikkal terrorizáló társasága gondoskodott az abszolút tiszai csönd megtöréséről, és az evezősök álmának megzavarásáról. Tuzséron már csönd volt.
A DUE egyik kenuját Balázs Géza, a másikat Görög Márton kormányozta, a bennülők pedig biztonságban megérkeztek: Balázs László, Dede Éva, Tóth Rita.
Dr. Balázs Géza
|
Azok a varázslatos Tisza túrák
Elgondolkoztak már azon miért olyan népszerűek - ha nem a legnépszerűbbek - a Tisza túrák, hazánkban? Miért van a Tisza túráknak olyan egyedi, különleges varázsa? Lehet, hogy a magyarázat a múltunkban a történelmünkben keresendő? Lehet, hogy a folyó szeretete, tisztelete beleivódott génjeinkbe is? Az biztos, hogy mi magyarok ezer szállal kötődünk ehhez a folyóhoz.
A Tiszát nevezik az Alföld vízi „főutcájának” is. Szakirodalmi szerzőgárdájában is a magyar alkotók vannak többségben. Költők, írok, sokaságát ihlette meg és ejtette ámulatba a Tisza. Még Anonymus is említi írásaiban a Tiszát a honfoglalással összefüggésben. Számos legenda kötődik a Tiszához, többek között Attila király temetésének legendája is.
A Felső-Tisza vidékén még most is megcsodálhatjuk az elmúlt ezer év hagyatékait, az Árpád- és középkori templomokat, kastélyokat, kúriákat vagy a szabolcsi földvárat. A vidék nagyon gazdag - szinte változatlan formában fennmaradt - néprajzi értékekkel bír. Tarpán megcsodálhatjuk a népi építkezés hagyományait, a Felső-Tisza vidéken a fa harangtornyokat, a középkori kő és tégla templomokat. Az ország egészét tekintve a Felső-Tisza vidékén találták a honfoglaló magyarság leggazdagabb sírjait.
Egyes kutatások szerint a Tisza legalább öt tucat település névadója, megelőzve ezzel a szintén gyakorta névadó Dunát és Balatont. A Tisza völgy lakói mindig is élőbb kapcsolatban voltak folyójukkal, mint a Dunánál élők, vagy a Balaton lakói, annak ellenére, hogy a Tisza sokszor tönkretette, megsemmisítette a nehéz, verítékes munkával előállított termékeiket, elpusztította állataikat, lerombolta otthonaikat. Az emberek mégis visszatértek, újra építették házaikat, újra kezdték életüket.
A Tisza életet, megélhetést, munkát, menedéket adott őseinknek. A honfoglaló magyarok fő tevékenysége az állattartás volt. Olyan állataik voltak, amelyek alkalmasak voltak az úgynevezett ridegtartásra. Ezek az állatok szívósak, igénytelenek voltak, jól viselték a szabadban tartózkodást. Még ebből az időből származik a magyar ló mellett, a szürke marha, a rackajuh, a mangalica sertés. Érdekes, és örvendetes, hogy újból kezdik felfedezni, tenyészteni ezeket, az állatokat. Tarpán van egy vállalkozó, akinek farmján csak ilyen állatokat tenyésztenek.
A folyó rendkívül gazdag halban. Több külföldi utazó méltatta a Tisza halgazdagságát, többek között egy Edward Brown nevű angol utazó, aki a halbőség szempontjából a Tiszát Európában az első helyre sorolta. Egy kortársa pedig azt állította: „A Tisza fele víz, a másik fele hal”. Nagyon sok embernek a Tisza volt a fő megélhetési forrás. A folyóhoz kapcsolható foglalkozások, hajós, halász, madarász, csíkász, pákász, tutajos, gabonamolnár, gyékényszövő, vadász, nádvágó. Téli kiegészítő foglalkozásként művelték a gyékényfonást, gyékényszövést, kialakultak a szűcs és szűrszabó-ipari központok ( Szeged ).
A Tisza az Alföld vízi országútja volt, itt szállították tutajokon a kárpátaljai rönkfát, a máramarosi sót. Bárkákon fuvarozták a tokaji követ, bort, a Tiszamenti gazdák gabonáját, a szenet. Jelentős volt a fafeldolgozás. Az áruszállításra használt tutajok a lerakodás után fűrészmalmokba, vagy hajóépítő műhelyekbe kerültek, ahol építőanyag, palló, gerenda, cserépléc, vagy egy újabb vízi jármű lett belőlük. Ugyanakkor a Tisza és főleg annak árterei, mocsarai menedéket adtak az üldözötteknek a tatár és a török pusztítás ellen.
Őseink megtapasztalták a folyó szeszélyességét és igyekeztek az alföld magaslataira építkezni, amely települések szigetként emelkedtek ki a mocsárvilágból. Ezen települések lakosainak mindennapi közlekedési eszköze a csónak volt. A legenda szerint ennek emlékét őrzi a szatmárcsekei csónakfejfás temető is, amely szerint a halottakat csónakon szállították a magaslaton lévő temetkezési helyre, és mivel visszafelé már az elhunytnak nem volt szüksége a csónakra azt fejfaként állították sírhantjához.
A Tisza és környezete fával, szalmával, náddal tüzelőt biztosított eleinknek.
A Tisza a „legmagyarabb” folyó, különösen igaz ez, ha a történelmi Magyarország területét vesszük alapul. A Tisza a jelenlegi Ukrajna területén a Máramarosi-havasokban az 1145 m magasan fakadó Fekete-Tisza és a 2058 m magas Hoverla felől táplálkozó 1600 méterről induló Fehér-Tisza összefolyásával születik meg. A Tisza jelenlegi hossza a torkolattól a Fekete-Tisza forrásáig 962,2 km ebből a magyarországi szakasz a leghosszabb 584 km. A folyó Kárpátalján még 10 km/ó sebességgel robog, Tiszabecsnél belépve Magyarországra már 5km/órára szelídül, hogy aztán Szegednél mindössze 2km/órás sebességgel lepjen ki az országból. A Fekete-Tisza forrásához a legutolsó szakaszon egy erdei úton kell haladnunk, ami a második világháborús Árpád-vonal része volt.
A Szőke-Tisza nevét szürkés színe miatt nyerte, a folyó igen sok finomszerű lebegtetett agyagos hordalékot szállít, amely jellegzetes „szőke” színt kölcsönöz a vízének. Az Ukrajnából induló Tisza túrák résztvevői jól nyomon követhetik azt a változást, amit a víz okoz a part mentén. Először nagy kövekből álló partokon köthetünk ki, majd ezek a kövek egyre kisebbek lesznek, ami már Szatmárcsekénél sóderpadba megy át és végül Tivadartól tengerpartokat is meghazudtoló, homokpadokat találunk. Érdekes, hogy a magyar nyelv milyen sokféle nevet adott ezeknek a képződményeknek: porond, palaj, lapaj, sóderpad, homokpad. A víznek ezt a fantasztikus munkáját még Tiszabecsen is érzékelhetjük, ha fürdés közben a hátunkra fekve beletesszük a fülünket a vízbe és halljuk, amint a folyó görgeti a köveket a meder alján. A meredek hegyi lejtőkről elmosott, durvább anyagok lerakódnak a síkság peremén, kialakítva a kavicsos porondokat, de a finomabb szemcséket tovább úsztatja a víz. Ez az iszaposság adja a szőkeségét. A Tisza évente 15 millió tonna iszapot visz a Dunába.
A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevéhez kötődik. A szabályozással nagyon sok földművelésre alkalmas területet nyertünk, ugyanakkor nagyon sok természeti kincset, érdekességet veszítettünk. A szabályozás után két méterrel mélyült a Tisza.
A Tisza eléggé szeszélyes folyó, ezzel jó, ha tisztában vannak a Tisza túrák résztvevői. A tavaszi zöldár után bármelyik évszakban kialakulhatnak rendkívüli árvizek. Ilyenkor a folyó pár óra alatt akár több métert is emelkedhet, gyorsan elöntve a porondon felállított táborhelyet.
A szabályozás után a vizes élőhelyek igen kis területre zsugorodtak. A hazai területen a gátak közötti ártéren az Alföld növény és állatvilága helyenként eredeti formájában, természetes állapotában található. Az ártereken a bokros, füzes a jellemző, uralkodó fája az ezüstfűz, a fekete, a fehérnyár, a kosárfonó fűz.
Aljnövényzetében a hamvas szeder és a nagy csalán található. A magas ártereken a kőris-szil, ligetes vegetáció is megjelenik. A kocsányos tölgy, a mezei szil, a magyar kőris, és a gyertyán, a cserje szintben a galagonya, a som, a fagyal, a veresgyűrűsom díszlik a fekete bodzával és a kecskerágóval. A gyepszintben a hamvas szeder és a farkasalma él. A Felső-Tisza vidékén, az ártereken dióligetek, szilvások, almáskertek is találhatok. Sajnos az utóbbi években az új tulajdonos gazdák nagyon sok diófát kivágtak az ártereken.
A holtágakban tündérrózsa, sárga tavirózsa, nefelejcs, sulyom, sárga nőszirom, nyílfű tőzike, mocsári gólyahír, széki boglárka és fekete nadálytő is megtalálható.
Az árterek erdeiben több emlős megtalálható: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl. Igen gyakori a vízipatkány, a mezei pocok az egér. Sajnos vannak szép számmal böglyök, szúnyogok, és kullancsok is.
A különböző békák esti zenéje a mocsarakra, holtágakra jellemző.
A „Tisza virágzás” a folyó csodálatos természeti jelensége. Június végén nagy tömegben rajzanak a 25-38 mm nagyságú hártyás szárnyú, hosszú villás farkú rovarok. A hímek a víz felett 1-3 m magasan repülnek a kora délutáni órákban. Kissé késve, a nagyobb testű nőstények is tömegesen megjelennek. Röpködnek millió számra, majd megtermékenyített petéjüket a víz színére rakják. Az álcák a mederfenék iszapjában fejlődnek és nagy tömegben élnek.
A tiszavirág nászrepülése csak pár óráig tart, a kifejlett kérész nászrepülése során „szerelemből él” egyáltalán nem táplálkozik. Mire a nap lemegy a rajzás is befejeződik. A millió rovar a víz színére hullik, bőséges lakomát nyújt a vízi madaraknak és a halaknak.
A rajzás csak tiszta vízben következik be. A Tisza újból virágzik, ami azt jelenti, hogy kiheverte a néhány éve ciánszennyezés okozta sokkot, ezzel utat, példát mutatva nekünk, embereknek az újra kezdéshez, a megújuláshoz.
Miért is olyan varázslatosak, vonzóak a Tisza túrák?
Talán a tengerpartokhoz is hasonlítható homokpadok, a dús, buja növényzet, a különleges állatvilág, a víz simogató selymessége, a folyó menti falvak rendezettsége, szépsége, romantikája, az itt élő emberek kedvessége, vendégszeretete, őseink szelleme, történelmünk, múltunk emlékei, mítoszai azok, amelyek beleivódnak, belevésődnek agyunkba, lelkünkbe, ami olyan vonzóvá, varázslatossá teheti a Tisza túrákat.
| | |
|
|
|
NAPTÁR |
|
2024. Május
| H | K | S | C | P | S | V | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
|
| | | |
|
EGÉSZ OLDAL FORDITÓ+NÉVNAPTÁR |
|
|
| | |
|
|
|
Bakajsza András magyar-történelem szakos tanár, irodalmár.
Pályarajz
Fényeslitkén születtem 1943-ban, Néhány évet leszámítva ez a felső-Tisza-vidéki falu a lakóhelyem.
Középfokú tanulmányaimat a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban,
a felsőfokút a debreceni Kossuth Lajos Tudomány-egyetem magyar-történelem szakán végeztem.
Tanítottam a Mándoki, majd a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban,
valamint a Szent László Egyházi Középiskolában.
Magyar-történelem szakot harmincnyolc esztendeig tanítottam, nyugállományba 2005-ben kerültem.
Írásaim 1990 óta jelennek meg, jórészt a Kelet-Ma-gyarországban, a Pedagógiai Műhelyben, a Partium, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében, római és görög-katolikus, református vallási kiadványokban, újságokban stb.
Az ezredfordulón könyvben is, Versek varázsa, haran-gok szólása címen, ajánlót dr. Bitskey István irodalom-professzor írt hozzá,
2003-ban félszáz oldalas tanulmányom látott napvilá-got a Szépíróink dr. Béresért és cseppjeiért, Csoóri Sándor ajánlásával.
2010-ben „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete c. monográfiám dr. Antal Attila főiskolai tanár előszavá-val.
Három év múlva a Szülőfalum Fényeslitke falumonog-ráfia Mártha Mihály Tibor előszavával, Néző István és dr. Szilágyi László lektorálásával.
A Rákos Sándor Nyírsége szöveggyűjtemény két kísérő tanulmánnyal a 2016. év termése, Szentföldi utamat örökítette meg a Zarándokidő anno Domini 2019, amihez Fazekas István költő, drámaköltő, műfordító írt ajánlást.
2021-ben pedig a félszáz verselemzést tartalmazó A szó íze esszé és tanulmánykötetem dr. Nagy Éva docens lektorálásban és Hitvallás-lélektár című bevezetésével. A kiadási költségeket a Fényeslitkén épülő East-West Intermodális Logisztikai Zrt. fedezte. Köszönet érte és mindegyik támogatómnak.
Te Deum laudemas, Téged Isten dicsérünk…hálaadó himnusz szólal meg bennem, hogy eddig még nem vallottam szégyent, mert teljesült a vágyam, amit Arany János az Epilógus-ban úgy fogalmazott meg „Munkás, vidám öregséget/Hol mit kezdtem, abban véget…”
A vidámság ugyan gyérül, meg-megfogyatkozik ősz és tavasz között, esteledőben, a versek varázsa azonban tovább kísér és vigasztalást nyújt.
Hasznos elmélyülést minden kedves ismeret és ismeretlen olvasómnak!
Fényeslitke, 2021. december 2.
| | |
|
2009. MAGYAR NYELV ÉVE. KÉPRIPORT. |
|
| | |
|
DR. BALÁZS GÉZA ÉS MINYA KÁROLY KETTESNYELVÜNK, KISVÁRDA |
|
Kettesnyelvünk
Megjelent Minya Károllyal közös könyvünk: a Kettesnyelvünk, a Magyar Nemzet Magazinban évek óta közölt anyagainkból 100 válogatott írás. Hogy miért a cím, elárulja az első fejezet. Valamikor 1986-ban kezdődött, amikor Rácz Endre megkért, hogy írjak az Anyanyelvünk rovat számára. Engem is meglepett, hogy az idők folyamán mennyi írás gyűlt össze (holott elvileg havonta csak egyszer szerepelek). Az is meglepett, hogy az írások többnyire mennyire frissek maradtak: szitu, mizu, kütyü, shuszter shop, ismizés, mutyi, dubajozás, celeb, tojáséj… Neologizmusok, pragmatikai és esztétikai kérdések, nyelvtörténeti és grammatikai magyarázatok… Bemutattuk az első nyelvésztáborban, Sátoraljaújhelyen, a Kazinczy Múzeumban. Pusztay János ezt küldte fülszövegnek: “Az anyanyelv akár a csiszolatlan gyémánt, amelyben benne rejlik a csodálatos, egyedi ékszer, de az értéktelen kő is. Rajtunk áll, mi lesz belőle”.
| | |
|
DR. BALÁZS GÉZA – TISZAKÖNYÖK EGYESÜLET VENDÉGE |
|
| | |
|
TISZAKÖNYÖK TÜKRE |
|
| | |
|
SÓSTÓI MÚZEUMFALU |
|
| | |
|
TÁRSOLDALAK LINKJEI |
|
|
| | |
|
KEDVES LINKJEIM |
|
|
| | |
|
XVI. TAVASZI TÁRLAT ( EKKM. ) |
|
| | |
|
BARÁTI TALÁLKOZÓK |
|
Találkoztam viszont a Tisza-szerelmeseivel is, akik a jó levegőért, az érintetlen természetért, az evezés, homokpadokon heverés, az úszás gyönyörűségéért jönnek a Tisza-túrára. Akik persze megkóstolják a szatmárit, fölhajtanak egy-egy hosszúlépést, de valójában a természettel, a történelmi és irodalmi emlékekkel, a túratársakkal ismerkedni, vagy egyszerűen csak beszélgetni, esetleg hallgatni, elmerengni jönnek. Ők az igazi turisták, akik szeretnék megőrizni a Tisza szépségét. Ők hozzák el gyermekeiket is. Már sok embert csábítottam a Tiszához, jövőre még többen leszünk. Tehát jövőre a Túr-túrával tetézett Tisza-túra vár ránk, amely biztosan nem lesz tortúra! Legföljebb: bortúra.
Balázs Géza
2014. március 1-én meglepetés születésnapi eseményen vettünk részt Bernáth Józsefné születésnapi összejövetelén gyermekei szervezésében.
| | |
|
MÉDIA MEGJELENÉS ( BAKAJSZA ANDRÁS) |
|
|
| | |
|
A NYELVMŰVELŐK ÍRÁSAI HATÁRTALANÚL |
|
|
| | |
|
MÉDIA LINKEK BAKAJSZA ANDRÁS |
|
|
| | |
|
BAKAJSZA A/ MÉDIA CIKKEI |
|
|
| | |
|
MAGYAR NYELV ÉVE 2009 KIADVÁNY (A3—48 OLDAL) |
|
|
| | |
|
ÍRÓK- KÖLTŐK SZEIFRIED ZOLTÁN GRAFIKÁI 2009. |
|
| | |
|
MAGYAR NYELV ÉVE |
|
| | |
|
DR. VITÉZ BÉRES JÓZSEF TEMETÉSE |
|
| | |
|
A NYELVMŰVELŐK ÍRÁSAI |
|
| | |
|
IRÁSOK- CIKKEK |
|
|
| | |
|
EKKM ELSŐ KISVÁRDAI KÉPZŐMŰVÉSZETI MŰHELY |
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
