Ezüst-kék végtelen (Ölbey-Irén költészete)

Bakajsza András

Összefoglaló

Felső-Szabolcsban a Rétköz két szemközti oldalán két Árpád-kori falu fekszik: Döge és Litke. Szentegyházaik harangjai nap mint nap átköszönnek egymásnak. Ölbey Irén szülötte-földje Döge. (1902)

Az enyém Fényeslitke. (1943) Itt élek ma is – immár nyugállományú magyar-történelem szakos tanár –, itt, ahol földmíves eleim a jó magot hagyták vetésnek, az ég madarainak pedig az ocsút.

Miután megkaptam a „kis független nyugalmat” sorsom intézőjétől, mindennapi foglalatosságom lett a magyar irodalom. A számadásom és a tartozásom a kiesebbik pátriámé most már.

Írásaim 1990 óta jelennek meg. Két kötetem is napvilágot látott, a Versek varázsa, harangok szólása (2000) és a Szépíróink dr. Béresért és Cseppjeiért c. esszém. (2003)

A legkedvesebb a harmadik (mint a mesében), az „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete.

Olyan természetes volt, akárcsak a szólítás: megmenteni a mának és – aggódva írom le – a jövőnek Ölbey Irén már-már felejtődő költészetét.

"Ilyen a sors. Kalapál, ütlegel.

És, hogy mi vagy, ilyenkor válik el.

Ha hitvány kő vagy, hitvány kő maradsz.

De ha gyémánt vagy, briliáns leszel."

/Ölbey Irén/

Bakajsza András

Ölbey Irén

(Döge, 1902. december 27.– Döge, 1987. április 23.) író, költő, műfordító, tanítónő.

Kilencgyermekes család harmadik tagjaként született. Apja Ölbey Béla református főjegyző, anyja Pál Irén Jolán, Pál Lajos királyhelmeci ügyvéd lánya. Gyermekkorát Dögén és Királyhelmecen töltötte. 1916-ban a debreceni Svetits Intézetben folytatta tanulmányait. 1921-ben a debreceni tanítónőképzőben végzett, majd házi tanítóként dolgozott Ászáron és Pusztavacson egy intéző családjánál. 1923-ban tanítónői kinevezést kapott a nyírségi Napkoron, ahol öt évig maradt. Írásait az Élet című katolikus folyóirat jelentette meg. 1929-ben a Magyar Vasárnap (Falusi esték) szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezte verseit és még ugyanebben az évben az Új Idők szépirodalmi hetilap megjelentette Tégla és Szél című versét. A lapot kiadó Singer és Wolfner Irodalmi Intézet 1944-es megszűnéséig számos művét közölte, beleértve első verses könyvét, a Senki szigetét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődött elsődlegesen, egészen 1944. évi megszűnéséig, 1935-ben a pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolába kerül. Ekkoriban sorra jelentek meg meséi, meseregényei.

Dr Béres József 90.éves emlékünnepség

Dr Béres Józsefnek e kép jelképezte a Tiszát (Fényeslitkei Tiszapart).

E kép Dr. Béres Józsefnek adományozta (Sipos Attila a kép alkotója)

Kötetbemutató a Bessenyei Társaság évzáró társas összejövetelén

Hagyományos, vendéglátással egybekötött évzáró társas összejövetelt tart a Bessenyei Társaság december 12-én  16.30 órától. A találkozón Bakajsza András is bemutatja Zarándokidő című kötetét. 

Bakajsza András könyvbemutató

Bakajsza András irodalmár A szó íze című esszés- és tanulmánykötetével ismerkedhetnek meg, akik október 13-án, szerdán ellátogatnak a tuzséri könyvtárba. A 17 órakor kezdődő eseményen Marczinkó István, a Béres József TIT Egyesület elnöke köszönti a közönséget és mutatja be a könyvet

Élménybeszámoló a Tiszáról

A rendezvény meghívott vendégei között jelen volt Bodnár István költő, író, újságíró; Bakajsza András irodalomtörténész és Balogh Géza író, újságíró is, akik szívesen osztották meg a hallgatósággal azokat a legkedvesebb élményeiket, amelyek a Tiszához fűződnek. A közös éneklést – amelyben a Nyíregyházi Hölgykoszorú tagjai is közreműködtek – Ignácz Lászlóné terelte mederbe. A sok szép dal mellett különféle verses és prózai művek is elhangoztak még a folyóról, ezeket Illyés Péter előadóművész szólaltatta meg.A rendezvényt egy kellemes hajóút zárta, melynek során a Jándi-szigetet is megtekinthették a jelenlévők.

Hálával és köszönettel adóztak a lehetőségért, hiszen nincs annál nagyobb élmény, amikor a víz tetején ringatózva tapasztalható meg, mi mindent is súg a Tisza a rajta utazók fülébe. – KM/Nádasi Zoltán –

A Bessenyei Almanach 2016 szerzői

Bakajsza András tanár

Dr. Bánszki István irodalomtörténész, alapító elnök

Belinszky Etelka tanár

Bodnár István újságíró, költő

Czimbula Novák Ibolya szervezési és ellenőrzési vezető, költő

Dr. Csermely Tibor tanár, közíró

Dr. Dolinay Tamás főorvos, közíró

Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke

Kertész Tünde Fruzsina történész

Komiszár Dénes történész

Kujbusné dr. Mecsei Éva PhD levéltárigazgató

Dr. Kührner Éva PhD főkönyvtáros, főiskolai docens

Dr. Sallai József főiskolai docens

Dr. Sonnevend Pét er PhD főiskolai tanár, könyvtárigazgató

Dr. Ulrich Attila PhD történész, alpolgármester

Vengrinyák János költő

Ajánlás

A Bessenyei Almanach 2016-os kötetét tartja kezében az olvasó.

Az elmúlt év a hagyományok ápolása mellett a megújulás jegyében is telt, hiszen a tagság új elnökséget választott. Az új elnökség tagjai között vannak tapasztalt, régi bessenyeisek, és képviselteti magát az újabb generáció is. Az elnökség szándéka továbbra is a Bessenyei-hagyományok ápolása, valamint a megyében élő, irodalommal és tudományokkal foglalkozó személyek munkásságának a megismertetése. Emellett igyekszünk jó kapcsolatokat ápolni a város és megye hasonló profilú civil szervezeteivel. Így sor került már közös rendezvényre a Kodály Társasággal a Koronában és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével a

Hittudományi Főiskolán.

Az elmúlt év társasági programjait, egyéb eseményeit a régi és új elnökség közösen szervezte. Ezek keretében számos irodalmi és történelmi tárgyú előadás hangzott el. Megismerhettük Rákos Sándor öregkori költészetét, hallhattunk Bessenyei és Kazinczy kapcsolatáról, a szabadkőműves Popini Albertről, és bepillanthattunk a Belohorszky család életébe. Megemlékeztünk az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, és hallgattunk előadást az első világháború centenáriuma alkalmából. A tagtársaink nevével fémjelzett,

Tiszaszentmárton község történetét feldolgozó kötetet és a Szent Márton-emlékév alkalmából kiadott emlékező füzetet kötetbemutatókon ismerhettük meg. Nagy sikerrel mutatkozott be a Társaságunk kiadásában megjelent Nemesi és Polgári Füzetek első száma, mely genealógiai kutatásoknak teremtett fórumot.

Reméljük, az elsőt hamarosan újabb kötet követi. Örömmel emlékeztünk a Kodály Társasággal közösen egy 90 évvel ezelőtti évfordulóra, az 1926. novemberi Kodály-estre, melynek szervezője akkor a Bessenyei Kör volt.

A 2016 folyamán elhangzott előadások többségének szövege szerkesztett formában olvasható a kötetben. Ezek mellett azonban most is lehetőséget adunk tagjaink számára irodalmi munkásságuk bemutatására s a jeles eseményeken elhangzott beszédek szövegének közzétételére. Almanachunk egy új rovattal bővül. A

„Hírek” rovatban tudósítunk azokról az eseményekről, melyek az év során Társaságunkban és Társaságunk tagjaival történtek.

Jó szívvel ajánljuk kötetünket mindazoknak, akik követni szeretnék e nagy múltú társaság életének eseményeit, és érdeklődnek Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalma, helytörténete iránt, és szívesen ápolják névadónk, Bessenyei György kultuszát.

Kührner Éva

elnök

Bakajsza András magyar-történelem szakos tanár, irodalmár.

Pályarajz

Fényeslitkén születtem 1943-ban, Néhány évet leszámítva ez a felső-Tisza-vidéki falu a lakóhelyem.

Középfokú tanulmányaimat a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban,

a felsőfokút a debreceni Kossuth Lajos Tudomány-egyetem magyar-történelem szakán végeztem.

Tanítottam a Mándoki, majd a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban,

valamint a Szent László Egyházi Középiskolában.

Magyar-történelem szakot harmincnyolc esztendeig tanítottam, nyugállományba 2005-ben kerültem.

Írásaim 1990 óta jelennek meg, jórészt a Kelet-Ma-gyarországban, a Pedagógiai Műhelyben, a Partium, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében, római és görög-katolikus, református vallási kiadványokban, újságokban stb.

Az ezredfordulón könyvben is, Versek varázsa, haran-gok szólása címen, ajánlót dr. Bitskey István irodalom-professzor írt hozzá,

2003-ban félszáz oldalas tanulmányom látott napvilá-got a Szépíróink dr. Béresért és cseppjeiért, Csoóri Sándor ajánlásával.

2010-ben „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete c. monográfiám dr. Antal Attila főiskolai tanár előszavá-val.

Három év múlva a Szülőfalum Fényeslitke falumonog-ráfia Mártha Mihály Tibor előszavával, Néző István és dr. Szilágyi László lektorálásával.

A Rákos Sándor Nyírsége szöveggyűjtemény két kísérő tanulmánnyal a 2016. év termése, Szentföldi utamat örökítette meg a Zarándokidő anno Domini 2019, amihez Fazekas István költő, drámaköltő, műfordító írt ajánlást. 

2021-ben pedig a félszáz verselemzést tartalmazó A szó íze esszé és tanulmánykötetem dr. Nagy Éva docens lektorálásban és Hitvallás-lélektár című bevezetésével. A kiadási költségeket a Fényeslitkén épülő East-West Intermodális Logisztikai Zrt. fedezte. Köszönet érte és mindegyik támogatómnak.

Te Deum laudemas, Téged Isten dicsérünk…hálaadó himnusz szólal meg bennem, hogy eddig még nem vallottam szégyent, mert teljesült a vágyam, amit Arany János az Epilógus-ban úgy fogalmazott meg „Munkás, vidám öregséget/Hol mit kezdtem, abban véget…”

A vidámság ugyan gyérül, meg-megfogyatkozik ősz és tavasz között, esteledőben, a versek varázsa azonban tovább kísér és vigasztalást nyújt.

Hasznos elmélyülést minden kedves ismeret és ismeretlen olvasómnak!

Fényeslitke, 2021. december 2.

Kettesnyelvünk

Megjelent Minya Károllyal közös könyvünk: a Kettesnyelvünk, a Magyar Nemzet Magazinban évek óta közölt anyagainkból 100 válogatott írás. Hogy miért a cím, elárulja az első fejezet. Valamikor 1986-ban kezdődött, amikor Rácz Endre megkért, hogy írjak az Anyanyelvünk rovat számára. Engem is meglepett, hogy az idők folyamán mennyi írás gyűlt össze (holott elvileg havonta csak egyszer szerepelek). Az is meglepett, hogy az írások többnyire mennyire frissek maradtak: szitu, mizu, kütyü, shuszter shop, ismizés, mutyi, dubajozás, celeb, tojáséj… Neologizmusok, pragmatikai és esztétikai kérdések, nyelvtörténeti és grammatikai magyarázatok… Bemutattuk az első nyelvésztáborban, Sátoraljaújhelyen, a Kazinczy Múzeumban. Pusztay János ezt küldte fülszövegnek: “Az anyanyelv akár a csiszolatlan gyémánt, amelyben benne rejlik a csodálatos, egyedi ékszer, de az értéktelen kő is. Rajtunk áll, mi lesz belőle”.

Találkoztam viszont a Tisza-szerelmeseivel is, akik a jó levegőért, az érintetlen természetért, az evezés, homokpadokon heverés, az úszás gyönyörűségéért jönnek a Tisza-túrára. Akik persze megkóstolják a szatmárit, fölhajtanak egy-egy hosszúlépést, de valójában a természettel, a történelmi és irodalmi emlékekkel, a túratársakkal ismerkedni, vagy egyszerűen csak beszélgetni, esetleg hallgatni, elmerengni jönnek. Ők az igazi turisták, akik szeretnék megőrizni a Tisza szépségét. Ők hozzák el gyermekeiket is. Már sok embert csábítottam a Tiszához, jövőre még többen leszünk. Tehát jövőre a Túr-túrával tetézett Tisza-túra vár ránk, amely biztosan nem lesz tortúra! Legföljebb: bortúra.

Balázs Géza

2014. március 1-én meglepetés születésnapi eseményen vettünk részt Bernáth Józsefné születésnapi összejövetelén gyermekei szervezésében.