Bakajsza András nyugállományú magyar-történelem szakos tanár, irodalmár honlapja
Bakajsza András nyugállományú magyar-történelem szakos tanár, irodalmár honlapja
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 
BAKAJSZA ANDRÁS
 
BAKAJSZA ANDRÁS EZÜST-KÉK VÉGTELEN ÖLBEY IRÉN KÖLTÉSZETE

Ezüst-kék végtelen (Ölbey-Irén költészete)

Bakajsza András

Összefoglaló

Felső-Szabolcsban a Rétköz két szemközti oldalán két Árpád-kori falu fekszik: Döge és Litke. Szentegyházaik harangjai nap mint nap átköszönnek egymásnak. Ölbey Irén szülötte-földje Döge. (1902)

Az enyém Fényeslitke. (1943) Itt élek ma is – immár nyugállományú magyar-történelem szakos tanár –, itt, ahol földmíves eleim a jó magot hagyták vetésnek, az ég madarainak pedig az ocsút.

Miután megkaptam a „kis független nyugalmat” sorsom intézőjétől, mindennapi foglalatosságom lett a magyar irodalom. A számadásom és a tartozásom a kiesebbik pátriámé most már.

Írásaim 1990 óta jelennek meg. Két kötetem is napvilágot látott, a Versek varázsa, harangok szólása (2000) és a Szépíróink dr. Béresért és Cseppjeiért c. esszém. (2003)

A legkedvesebb a harmadik (mint a mesében), az „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete.

Olyan természetes volt, akárcsak a szólítás: megmenteni a mának és – aggódva írom le – a jövőnek Ölbey Irén már-már felejtődő költészetét.

 

"Ilyen a sors. Kalapál, ütlegel.

És, hogy mi vagy, ilyenkor válik el.

Ha hitvány kő vagy, hitvány kő maradsz.

De ha gyémánt vagy, briliáns leszel."

/Ölbey Irén/

Bakajsza András

Ölbey Irén

(Döge, 1902. december 27.– Döge, 1987. április 23.) író, költő, műfordító, tanítónő.

Kilencgyermekes család harmadik tagjaként született. Apja Ölbey Béla református főjegyző, anyja Pál Irén Jolán, Pál Lajos királyhelmeci ügyvéd lánya. Gyermekkorát Dögén és Királyhelmecen töltötte. 1916-ban a debreceni Svetits Intézetben folytatta tanulmányait. 1921-ben a debreceni tanítónőképzőben végzett, majd házi tanítóként dolgozott Ászáron és Pusztavacson egy intéző családjánál. 1923-ban tanítónői kinevezést kapott a nyírségi Napkoron, ahol öt évig maradt. Írásait az Élet című katolikus folyóirat jelentette meg. 1929-ben a Magyar Vasárnap (Falusi esték) szépirodalmi és társadalmi folyóirat fölfedezte verseit és még ugyanebben az évben az Új Idők szépirodalmi hetilap megjelentette Tégla és Szél című versét. A lapot kiadó Singer és Wolfner Irodalmi Intézet 1944-es megszűnéséig számos művét közölte, beleértve első verses könyvét, a Senki szigetét. Ezt követően alkotói pályája az Új Időkhöz kötődött elsődlegesen, egészen 1944. évi megszűnéséig, 1935-ben a pestszenterzsébeti Apponyi utcai állami elemi iskolába kerül. Ekkoriban sorra jelentek meg meséi, meseregényei.

 

 
SZÉPÍRÓINK DR. BÉRESÉRT ÉS CSEPPJEIÉRT

Dr Béres József 90.éves emlékünnepség

Dr Béres Józsefnek e kép jelképezte a Tiszát (Fényeslitkei Tiszapart).

E kép Dr. Béres Józsefnek adományozta (Sipos Attila a kép alkotója)

 
SZÜLŐFÖLDEM FÉNYESLITKE KÖNYV

 
SZÜLŐFÖLDEM FÉNYESLITKE IRÁSOK
 
ZARÁNDOKIDŐ

Kötetbemutató a Bessenyei Társaság évzáró társas összejövetelén

Hagyományos, vendéglátással egybekötött évzáró társas összejövetelt tart a Bessenyei Társaság december 12-én  16.30 órától. A találkozón Bakajsza András is bemutatja Zarándokidő című kötetét. 

 

 
MÁRIAPÓCS KÉPRIPORT SIPOS ATTILA

 
A SZÓ IZE

Bakajsza András könyvbemutató

Bakajsza András irodalmár A szó íze című esszés- és tanulmánykötetével ismerkedhetnek meg, akik október 13-án, szerdán ellátogatnak a tuzséri könyvtárba. A 17 órakor kezdődő eseményen Marczinkó István, a Béres József TIT Egyesület elnöke köszönti a közönséget és mutatja be a könyvet

 
A SZÓ IZE
 
OLDAL LÁTOGATÓK FÖLDGÖMBBEL
 
CZÓBEL MILKA

 
VERSEK VARÁZS,HARANGOK SZÓLÁSA

 
VALLOMÁSOK A TISZÁRÓL

Élménybeszámoló a Tiszáról

A rendezvény meghívott vendégei között jelen volt Bodnár István költő, író, újságíró; Bakajsza András irodalomtörténész és Balogh Géza író, újságíró is, akik szívesen osztották meg a hallgatósággal azokat a legkedvesebb élményeiket, amelyek a Tiszához fűződnek. A közös éneklést – amelyben a Nyíregyházi Hölgykoszorú tagjai is közreműködtek – Ignácz Lászlóné terelte mederbe. A sok szép dal mellett különféle verses és prózai művek is elhangoztak még a folyóról, ezeket Illyés Péter előadóművész szólaltatta meg.A rendezvényt egy kellemes hajóút zárta, melynek során a Jándi-szigetet is megtekinthették a jelenlévők.

Hálával és köszönettel adóztak a lehetőségért, hiszen nincs annál nagyobb élmény, amikor a víz tetején ringatózva tapasztalható meg, mi mindent is súg a Tisza a rajta utazók fülébe. – KM/Nádasi Zoltán –

 

 
BESSENYEI ALMANACH

A Bessenyei Almanach 2016 szerzői

Bakajsza András tanár

Dr. Bánszki István irodalomtörténész, alapító elnök

Belinszky Etelka tanár

Bodnár István újságíró, költő

Czimbula Novák Ibolya szervezési és ellenőrzési vezető, költő

Dr. Csermely Tibor tanár, közíró

Dr. Dolinay Tamás főorvos, közíró

Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke

Kertész Tünde Fruzsina történész

Komiszár Dénes történész

Kujbusné dr. Mecsei Éva PhD levéltárigazgató

Dr. Kührner Éva PhD főkönyvtáros, főiskolai docens

Dr. Sallai József főiskolai docens

Dr. Sonnevend Pét er PhD főiskolai tanár, könyvtárigazgató

Dr. Ulrich Attila PhD történész, alpolgármester

Vengrinyák János költő

 

Ajánlás

A Bessenyei Almanach 2016-os kötetét tartja kezében az olvasó.

Az elmúlt év a hagyományok ápolása mellett a megújulás jegyében is telt, hiszen a tagság új elnökséget választott. Az új elnökség tagjai között vannak tapasztalt, régi bessenyeisek, és képviselteti magát az újabb generáció is. Az elnökség szándéka továbbra is a Bessenyei-hagyományok ápolása, valamint a megyében élő, irodalommal és tudományokkal foglalkozó személyek munkásságának a megismertetése. Emellett igyekszünk jó kapcsolatokat ápolni a város és megye hasonló profilú civil szervezeteivel. Így sor került már közös rendezvényre a Kodály Társasággal a Koronában és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével a

Hittudományi Főiskolán.

Az elmúlt év társasági programjait, egyéb eseményeit a régi és új elnökség közösen szervezte. Ezek keretében számos irodalmi és történelmi tárgyú előadás hangzott el. Megismerhettük Rákos Sándor öregkori költészetét, hallhattunk Bessenyei és Kazinczy kapcsolatáról, a szabadkőműves Popini Albertről, és bepillanthattunk a Belohorszky család életébe. Megemlékeztünk az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról, és hallgattunk előadást az első világháború centenáriuma alkalmából. A tagtársaink nevével fémjelzett,

Tiszaszentmárton község történetét feldolgozó kötetet és a Szent Márton-emlékév alkalmából kiadott emlékező füzetet kötetbemutatókon ismerhettük meg. Nagy sikerrel mutatkozott be a Társaságunk kiadásában megjelent Nemesi és Polgári Füzetek első száma, mely genealógiai kutatásoknak teremtett fórumot.

Reméljük, az elsőt hamarosan újabb kötet követi. Örömmel emlékeztünk a Kodály Társasággal közösen egy 90 évvel ezelőtti évfordulóra, az 1926. novemberi Kodály-estre, melynek szervezője akkor a Bessenyei Kör volt.

A 2016 folyamán elhangzott előadások többségének szövege szerkesztett formában olvasható a kötetben. Ezek mellett azonban most is lehetőséget adunk tagjaink számára irodalmi munkásságuk bemutatására s a jeles eseményeken elhangzott beszédek szövegének közzétételére. Almanachunk egy új rovattal bővül. A

„Hírek” rovatban tudósítunk azokról az eseményekről, melyek az év során Társaságunkban és Társaságunk tagjaival történtek.

Jó szívvel ajánljuk kötetünket mindazoknak, akik követni szeretnék e nagy múltú társaság életének eseményeit, és érdeklődnek Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye irodalma, helytörténete iránt, és szívesen ápolják névadónk, Bessenyei György kultuszát.

 

Kührner Éva

elnök

 

 
LEGKEDVESEBB FOLYÓNK- A TISZA- VERSEKBEN- KÉPEKBEN
 
3D-s képek Fényeslitkéről

 
KATÓLIKUS TEMPLOM BELSŐ PANORÁMA MONTÁZS

 
Szülőföldem Fényeslitke könyv képanyaga
 
AHOL AZ ÖREG - TÚR BARANGOL

AHOL AZ ÖREG – TÚR BARANGOL

 

„Fürödtél-e már csendben és fényben,
este, ha lobban a néma tűz,
s a nádas felett átszáll az álom,
s rád sóhajt lágyan a puha fűz?…”

(Fekete István: Nádas)

 

 

Ahol az Öreg-Túr barangol, ott boldogan vagy szomorúan barangolok vagy barangolnék magam is, mikor mire telik öregségemből. A „Magam a parton egymagam vagyok” melankóliája (Juhász Gyuláé a Tiszai csöndben) azonban nincs ínyemre: mert mit ér a friss fölfedezés, mit az osztatlan öröm s az egyedüli emlékezés? Hisz úgy ember az ember, ha társa van, vagy legalább társasága (noha nem nagy). Mint a szatmári folyóknak, négyőjüknek, mígnem a kisebbek egyesülnek az anyafolyóval s megszőkül vizük a legtöbbször emlegetett, a legtöbb versbe, dalba, nótába foglalt Tiszában.

            Na, ebben a legtöbbször emlegetettségben nem vagyok annyira biztos, ha megyei mértékű tájat szemlélek. A kisebbet a családban, baráti körben valahogy mindig bensőségesebb, becézőbb szeretet övezi. Lám, Petőfi ott állt meg merengeni, mélázni „…hol a kis Túr siet” a Tiszába. Ugye, mindmáiglan megáll a lábán a csekei (szatmárcsekei) Kölcsey költői kérdése: „Nemde poétai hely?” Ahol a Túr ered, a történelmi Magyarország Szatmár vármegyéjének Gutin-Kőhát-Avas hegységében, regényes, varázsos táj lehet az is. Ha fiatalabb lennék, örömest bejárnám azon vidékeket.)

                Az én falum, Fényeslitke Tiszája kétszeresen kanyargós és évről évre virágzik. Gyerekkoromban egy álló napon át nézegettem rezgőnyárfás szélben, emberhangtalan csöndben, amíg a szüleim tengerit kapáltak. Igaz, meglett koromban inkább a túlpart felé sandítottam, ahol meztelen keblű, Tisza-túrázó szirének gyönyörű ritmusban eveztek. A szép szőke tündér Tiszát mégsem mondhatom egyetlen szerelmemnek, mert a barangoló barna vizű Túrba is beleszerettem. Három Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben csatangol szerényen – ha nem is serényen – kincseit rejtegetve. Viszonylagos érintetlensége és háborítatlansága abból ered talán, hogy falukedvelő és városkerülő, mint magam is.

            Az olcsvai („ócsvai”) Szamos- komphoz érkezőknek az az első, tartósnak ígérkező benyomásuk, hogy itt van vége a rohanásnak. Szatmár csöndjével köszönti és gyógyítgatja látogatóit. Máris kincset kapunk tőle: a természet költészetét. (Eszembe hozza Fekete István kisregényét, a Csendet.) Négy folyó simul itt egymáshoz: a Kraszna: szép; a Szamos: nyugalmas; a Túr: nos, állatnevet rejtő szláv szó: tulok, címeres szarvú ökör; a Tisza: iszapos, sáros. (Lásd a tiszakóródi Kálnási Árpád nyelvtudós földrajzi nyelvkönyveit, továbbá Népi beszélgetések Szatmárból és Szatmári helynévtípusok és történeti rétegződésük c. kötetét.)

            Túr és tulok? Első hallásra berzenkedik, aki hallja. Ám jusson eszünkbe A négyökrös szekér Petőfi- vers: „Az országúton végig a szekérrel/A négy ökör lassacskán ballagott.” A száraz, konok, kemény szatmári föld ugyancsak lassú, ökrös szántást igényel.

            Az Öreg -Túr is lassacskán ballag, ha nem rakoncátlankodik- Sonkádtól Nagyarig és Olcsvaapátiig. Méghozzá „vadon árnyak alatt…” Ilyennek látta Kölcsey: sűrűerdősnek, vadonosnak. Egy borongós bölcselő költemény visszhangzik bennem, mintha Vajda János valóságos és lelki erdejében járnék: „Odabenn a mély vadonban/ Sűrű árnyak enyhelyében;/

Oh milyen jó volna ottan…” Milyen jó (volna) az Öreg-Túr tájain járni-kelni, egyszer som-és kökényvirágzáskor, egyszer nyáron, egyszer éjjel a rengő csillagokkal. Hisz az ég tükröződik vizében a vándorfelhőkkel, s a parti fák sorával. Megudvarolnám én vénen is, mint legénykoromban azt a kis, könnyűléptű erdőháti barnát.

            Jó pár éve annak, szíves invitálás ért el telefonon: - Holnap jókor reggel indulok tanár úrért… Szeretném megmutatni az én Szatmáromat. Mint túri harcsa az ”ócska” Túrban, egyből ráharapok a csalira. Lám csak, a kisari- nagyari körzeti orvosnak (egykori tanítványom) mentő gondolata támadt.

            Jámbrik doktor kifogástalanul felkészült: terepjáróval állt elő, a látni- és tűnődnivalók meg a kisujjában. Az ottani népi etimológia szerint: - Itt kis ár vóut, ha a Tisza kiöntött, Nagyarban meg nagy ár vóut.

            A nagyari faluvégen Petőfi tölgyfája, illetve a sarja A Tisza c. költeményének ihletforrását jelzi. Szent fa. Az emléke is. Itt aztán csakugyan vége a könnyed kirándulásnak: innentől zarándokúton jár a túrázó. „Idehúz egy vén tölgyfája Nagyarnak…”, melengetem magamban Bory Zsolt szép megszemélyesítését és Ratkóét: „Minden fában lélek lakik…” De hol van az a pont, „hol a kis Túr siet…” Ti. itt már nem az Öreg-Túr iparkodik „anyja kebelére”, hanem a kanyartalanított, regényességét vesztő új Túr- csatorna.

            Boldog órák szép emlékei kísérnek tovább és töltéskövető ősdiófák: Csekére, Kölcsey falujába. E tájt „zúgnak habjai” Tiszának, idáig kéklenek „Kárpát szent bércei”, s itt leljük föl az egyetlen demokratikus, földből, fából, ligetből kialakított sírkertet. Emberarcú, csónak formájú fejfák a Tisza- Túr közét jelzik – és sorsunkkal megbékítő nyugalmat őriznek. „ …egyfelől a Tisza folyik, másfelől a Túr, minket a torkolatban hagy laknunk.” Cseke tehát torkolattelepülés- volt: 1846. októberében Petőfi is lakta , s négy szép udvarlóverset írt a helybeli kálomista pap kandallójának felszított melegénél, hogy maga felé hajlítsa az erdődi kisasszonyka szívét. „Ereszkedik le a felhő;/ hull a fára őszi eső…” énekelve, Egressy Béni megzenésítésében olyan édesbús.

            Kölcsén az országúthoz simul a kis barna folyócska, s oly hívogató a környezete is: egy középkori gótikus szentegyház, mellette lábon álló fatorony: történelem a legenda szerint.

            A falukedvelő Öreg-Túr Istvándit a jókedvével halmozza el: kilencvenkilencszer kacskaringózza körül, bejár minden zegzugot, kertek alján csavarog. Ő, az Öreg vízimalmot hajt(ott), s hajtana ma is, de felvitte Isten a dolgát: becses ipari műemlék lett. Mint Bak Sándor fő vízimolnár beszélette: „…hatvankilenc óuta nem őürünk.” Az Idő viszont folyton őröl: a vízimolnárokat vízimalomgondnokok váltották fel. Hej, ha élne még Makay Béla, a Szabadtűzön gasztronómiai receptkönyv szerzője, a túrparti tanyázóhelyek ismerője!

            A panyolai Túrral zárom barangoló írásomat. Ott, ahol a panyolai Elixír pálinkárium csábít és csalogat – Azt a Rézangyalát! – ott egykor az Apáti-féle főzde fortyogtatta a cefrét a  főzető tűzifáján…Híd szolgál előtte, igaz tájidegen betonhíd karfával. Történt egyszer, hogy két szimatoló orrú zsákbafinánc kutakodni jött a Nemtudom szilvafőzet dolgában. Éppen a nevezetes hídon mendegéltek, mikor a főzdés Apáti nagyhirtelen megragadta s átemelte őket a karfán a folyó fölé: - Na, most mondjátok, mire fel jöttetek! -Ízibe válaszoltak: - Épp csak erre vetődtünk, de mennénk is már. És meg-megemlegetem a mókamester fiát, Lajos egyetemi hallgató társamat, öregkori barátomat két szép Nemtudom szilvafácskájáért is, mikor megkortyintom a termésből párolt szatmári szilvóriumot.

            Késő köszönettel tartozom neki az Öreg-Túr fényképért, amit most mellékelek a barangolásomhoz.

Fotó:Sipos Attila

 

Fényeslitke,2022.05.27.                                                        Bakajsza András

 

 
NAPTÁR
2024. Április
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
SZÁMLÁLÓ
Indulás: 2021-11-19
 
EGÉSZ OLDAL FORDITÓ+NÉVNAPTÁR
 

 
BAKAJSZA ANDRÁS TÖRTÉNETE

Bakajsza András magyar-történelem szakos tanár, irodalmár.

Pályarajz

Fényeslitkén születtem 1943-ban, Néhány évet leszámítva ez a felső-Tisza-vidéki falu a lakóhelyem.

Középfokú tanulmányaimat a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban,

a felsőfokút a debreceni Kossuth Lajos Tudomány-egyetem magyar-történelem szakán végeztem.

Tanítottam a Mándoki, majd a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban,

valamint a Szent László Egyházi Középiskolában.

Magyar-történelem szakot harmincnyolc esztendeig tanítottam, nyugállományba 2005-ben kerültem.

Írásaim 1990 óta jelennek meg, jórészt a Kelet-Ma-gyarországban, a Pedagógiai Műhelyben, a Partium, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemlében, római és görög-katolikus, református vallási kiadványokban, újságokban stb.

Az ezredfordulón könyvben is, Versek varázsa, haran-gok szólása címen, ajánlót dr. Bitskey István irodalom-professzor írt hozzá,

2003-ban félszáz oldalas tanulmányom látott napvilá-got a Szépíróink dr. Béresért és cseppjeiért, Csoóri Sándor ajánlásával.

2010-ben „ezüst-kék végtelen” Ölbey Irén költészete c. monográfiám dr. Antal Attila főiskolai tanár előszavá-val.

Három év múlva a Szülőfalum Fényeslitke falumonog-ráfia Mártha Mihály Tibor előszavával, Néző István és dr. Szilágyi László lektorálásával.

A Rákos Sándor Nyírsége szöveggyűjtemény két kísérő tanulmánnyal a 2016. év termése, Szentföldi utamat örökítette meg a Zarándokidő anno Domini 2019, amihez Fazekas István költő, drámaköltő, műfordító írt ajánlást. 

2021-ben pedig a félszáz verselemzést tartalmazó A szó íze esszé és tanulmánykötetem dr. Nagy Éva docens lektorálásban és Hitvallás-lélektár című bevezetésével. A kiadási költségeket a Fényeslitkén épülő East-West Intermodális Logisztikai Zrt. fedezte. Köszönet érte és mindegyik támogatómnak.

Te Deum laudemas, Téged Isten dicsérünk…hálaadó himnusz szólal meg bennem, hogy eddig még nem vallottam szégyent, mert teljesült a vágyam, amit Arany János az Epilógus-ban úgy fogalmazott meg „Munkás, vidám öregséget/Hol mit kezdtem, abban véget…”

A vidámság ugyan gyérül, meg-megfogyatkozik ősz és tavasz között, esteledőben, a versek varázsa azonban tovább kísér és vigasztalást nyújt.

Hasznos elmélyülést minden kedves ismeret és ismeretlen olvasómnak!

Fényeslitke, 2021. december 2.

 
2009. MAGYAR NYELV ÉVE. KÉPRIPORT.

 
DR. BALÁZS GÉZA ÉS MINYA KÁROLY KETTESNYELVÜNK, KISVÁRDA

Kettesnyelvünk

Megjelent Minya Károllyal közös könyvünk: a Kettesnyelvünk, a Magyar Nemzet Magazinban évek óta közölt anyagainkból 100 válogatott írás. Hogy miért a cím, elárulja az első fejezet. Valamikor 1986-ban kezdődött, amikor Rácz Endre megkért, hogy írjak az Anyanyelvünk rovat számára. Engem is meglepett, hogy az idők folyamán mennyi írás gyűlt össze (holott elvileg havonta csak egyszer szerepelek). Az is meglepett, hogy az írások többnyire mennyire frissek maradtak: szitu, mizu, kütyü, shuszter shop, ismizés, mutyi, dubajozás, celeb, tojáséj… Neologizmusok, pragmatikai és esztétikai kérdések, nyelvtörténeti és grammatikai magyarázatok… Bemutattuk az első nyelvésztáborban, Sátoraljaújhelyen, a Kazinczy Múzeumban. Pusztay János ezt küldte fülszövegnek: “Az anyanyelv akár a csiszolatlan gyémánt, amelyben benne rejlik a csodálatos, egyedi ékszer, de az értéktelen kő is. Rajtunk áll, mi lesz belőle”.

 

 
DR. BALÁZS GÉZA – TISZAKÖNYÖK EGYESÜLET VENDÉGE

 
TISZAKÖNYÖK TÜKRE

 
SÓSTÓI MÚZEUMFALU

 
TÁRSOLDALAK LINKJEI
 
KEDVES LINKJEIM
 
XVI. TAVASZI TÁRLAT ( EKKM. )

 
BARÁTI TALÁLKOZÓK

Találkoztam viszont a Tisza-szerelmeseivel is, akik a jó levegőért, az érintetlen természetért, az evezés, homokpadokon heverés, az úszás gyönyörűségéért jönnek a Tisza-túrára. Akik persze megkóstolják a szatmárit, fölhajtanak egy-egy hosszúlépést, de valójában a természettel, a történelmi és irodalmi emlékekkel, a túratársakkal ismerkedni, vagy egyszerűen csak beszélgetni, esetleg hallgatni, elmerengni jönnek. Ők az igazi turisták, akik szeretnék megőrizni a Tisza szépségét. Ők hozzák el gyermekeiket is. Már sok embert csábítottam a Tiszához, jövőre még többen leszünk. Tehát jövőre a Túr-túrával tetézett Tisza-túra vár ránk, amely biztosan nem lesz tortúra! Legföljebb: bortúra.

 

Balázs Géza


2014. március 1-én meglepetés születésnapi eseményen vettünk részt Bernáth Józsefné születésnapi összejövetelén gyermekei szervezésében.

 
MÉDIA MEGJELENÉS ( BAKAJSZA ANDRÁS)
 
A NYELVMŰVELŐK ÍRÁSAI HATÁRTALANÚL
 
MÉDIA LINKEK BAKAJSZA ANDRÁS
 
BAKAJSZA A/ MÉDIA CIKKEI
 
MAGYAR NYELV ÉVE 2009 KIADVÁNY (A3—48 OLDAL)
 
ÍRÓK- KÖLTŐK SZEIFRIED ZOLTÁN GRAFIKÁI 2009.

 
MAGYAR NYELV ÉVE

 
TISZAI MONTÁZSOK

 
DR. VITÉZ BÉRES JÓZSEF TEMETÉSE

 
A NYELVMŰVELŐK ÍRÁSAI
 
IRÁSOK- CIKKEK
 
EKKM ELSŐ KISVÁRDAI KÉPZŐMŰVÉSZETI MŰHELY

 
IDŐJÁRÁS
Felhőkép Hőtérkép Széltérkép
 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal